Megtréfált a technika ördöge, bocsánat.
Tehát száz éve kikapcsolódásból sokan megnézték a "Jaj, cicá"-t, hogy elandalodjanak.Ma inkább borzongani akarnak, mert az a trendi. A bölcsődalt nevezhetném horror-jaj-cicának is, mert úgy érzem, hiányzik belőle a mélység, amitől tényleg művészetté válik.A darab olyan VALÓSÁGOS homok, amelybe beledughatjuk a fejünket, és esetleg ettől nem látjuk meg az IGAZAT.
A bárdudvarnokiak egyébként valóban szellemi terrortámadás kereszttüzében állnak. Íme az arzenál (nem feltétlenül szó szerint):
egoista, értetlen, fafej, strucc, nagyszájú, nem elég pallérozott, ökör, nem kompetens, erőszakos, nem törvénytisztelő, prűd, álszent, provinciális, éretlen lelkű, hamis idillbe menekülő, talibán (a teljesség igénye nélkül) Reszkessetek tőlünk!

Száz éve kikapcsolódásból sokan megnézték a

Száz éve kikapcsolódásból sokan megnézték a

Tisztelt Anony Mouse!
Először is tisztázzunk egy félreértést: a belső fegyelem és szabadság kérdésében nem az alkotókra gondoltam, hanem egyes befogadókra. Az ő érdekükben lépett fel a polgármester.
A cenzúra a világ összes országában működik, ha tetszik, ha nem a valóság része, lehet róla drámát írni. Csak rossz lehet a cenzúra? Hitler Mein Kampfja például be van tiltva. Küzdene Ön azért, hogy minden könyvtár polcán ott legyen? (Nehogy valami rossz életű ezt úgy forgassa ki, hogy egy kalap alá veszem Rusznyákkal!!!)
Száz éve kikapcsolódásból sokan megnézték a

Kedves matarese!

Csatlakozom! Tényleg érdemes megnézni a Ludas Matyit, jól sikerült előadás. Bár én nyilván elfogult vagyok, hiszen a családom nagyobbik fele szerepel benne ;-)

Kedves Anony mouse!

Sajnálom, amiért úgy érzi, hogy nem válaszoltam érdemben, én annak szántam amit írtam. 

Közben azért gondolkoztam bizonyos stílusjegyeken, és az a sanda gyanúm, hogy az Ön esetében jócskán mellényúltam, amikor a helyismeret és egyebek hiányáról írtam. Kíváncsi vagyok gondolkodó kolléga véleményére, de az az érzésem, hogy Ön valójában nem egy ismeretlen egér, hanem egy emberfejű oroszlán.

További jó szórakozást kívánok!

Kedves vitatkozok! Azt hiszem itt az ideje, hogy beszélgessetek egy ma esti gyönyörű előadásról a Ludas Matyiról,ami Varga Zsuzsa rendezett és a bárdudvarnoki gyerekek adtak elő. Szerintem érdemes róla. És aki szeretné holnap este még megnézheti a bárdudvarnoki faluházban, hátha úgy jobban lehet beszélgetni egy darabról, ha meg is nézzük.

Tisztelt bpetya75!

A diszharmóniát jól érzékeli, csak az nem a megszólítás és a lezárás között jelentkezik, hanem hozzászólásom hangneme és a mondanivaló közötti érzelmi feszültségben. Ez - és a tárgyszerű forma - szándékszik eredményezni azt a szarkazmust, mely hozzászólásom célja, s egyben az ön meggyőzésének eszköze volna.
Mivel meglehetős energiát fektettem belé, kissé rosszul is esik, hogy nem veszi a fáradságot és nem olvassa végig, arra pedig kísérletet sem tesz, hogy érdemben reagáljon. Kár.
Érdekelt volna, mi módon próbálna kikeveredni az saját maga által kreált ellentmondásokból.
Addig is jó éjt!

29. Anony mouse

No lássuk.

1. A polgármester meg sem próbálta betiltani az előadást, csupán nem engedélyezte, hogy a darab bemutatásra kerüljön egy önkormányzati tulajdonú épületben.

2-5. Betiltás lásd 1. pont. A darabot végül az egyetem Petörke-tó melletti vendégházában mutatták be. Ez egy sokkal kevésbé frekventált hely, nem egy közösségi tér, ahol bármikor (de legalábbis este 8 körül így nyáron még elég valószínűen) felbukkanhatnak tizenpáréves gyerekek, akiknek a darab ugyebár nem ajánlott.

Egyébként pedig ha nem is logikai bukfencet, de legalábbis némi diszharmóniát vélek felfedezni a 29 kezdete és lezárása között. A "Szeretve tisztelt" megszólítás, ha kicsit csöpögős is, de jól esett. Ehhez képest a végén ez az "Örülök, hogy segíthettem!" kitétel (csakúgy, mint korábban gondolkodó kolléga esetében) nagyon lesajnálóra sikeredett. Ez szándékos, vagy csak nem tűnt fel?

Mivel eddig sok szó esett arról, hogy milyen rosszul kezelte a dolgot néhány helyi bunkó a polgármesterrel az élen, én azért ráfordulnék kicsit a darabra is. Vajon az alkotói szabadság nevében mindent el lehet adni? Minden szart le kell gyömöszölni a nézők torkán, mert ez a művészet? Tényleg a legsötétebb bulvárhírekből kell egyveleget gyúrni és arcon köpni vele a népet? Ki hiszi el, hogy ez a valóság???

Szeretve tisztelt bpetya75!
Felhívnám figyelmét a hozzászólásaiban fellelhető logikai buktatókra.

1. Amennyiben "a Bárdudvarnoki Kulturális Hetet nem az önkormányzat, hanem egy egyesület szervezi", akkor a polgármester cenzori közreműködése még inkább érthetetlen és botrányos.

2. Ha "faluban rengeteg 'játszási hely' van, amelyek használatába az önkormányzat, vagy a polgármester nem szólhat bele ilyen módon", akkor mi értelme volt a betiltásnak? Csak erőfitogtatás? Megmutatni az elégedetlenkedőknek, hogy ő mégis megpróbálta? Azaz sima gyávaság? Mert eredményt, ugye nem ért el. Úgy csinált tehát hülyét magából, hogy nem sikerült betiltania az előadást.

3. Pont ön írta, hogy "ott is lehet hagyni az előadást". Akkor mért volt szükség a betiltásra? Mért nem bízta az emberekre, hogy otthagyják, ha nem tetszik nekik?

4. A "gyerekek kizárása" megoldódott azzal, hogy más helyszínre került az előadás? Vagy a polgármester így moshatta kezeit?

5. Azt "a problémát kellett néhány óra alatt megoldani", ami fel sem merült volna, ha a polgármester nem ártja magát olyasmibe, amihez az égvilágon semmi köze nincs.

Örülök, hogy segíthettem!

Ja, amit meg a belső fegyelem és a szabadság viszonyáról ír, az ebben a kontextusban csacsiság. Viszont sértő az előadás alkotóira nézve!
Ugyanis elvitatja az alkotói szabadságukat, a felelősségérzetüket, a jóízlésüket, végső soron a szakmai hozzáértésüket! 
Szemben a polgármesterrel, akit viszont velük szemben kompetensnek állít be mindezekben.
Tényleg tudja, miket ír le?

Tisztelt gondolkodó56!
Éppenhogy elolvastam a 16. beírását. Arra válaszoltam. És nem vitattam, hogy Bárdudvarnok egy helyes kis falu, ismerem is, voltam is ott többször az üvegszimpoizoumon. Hoggye el nem bántani akarom.
Az viszont elvi kérdés, hogy támogatom, elviselem-e a cenzúrát, vagy van-e véleményem róla! És független az ön lakhelyétől, vagy az én munkámtól. Sőt még a polgármester ízlésétől is!
És már ne haragudjon, de micsoda érv az, hogy Amerikában is van cenzúra! És? Ott verik a négereket is, mi?
Hallja magát, mikor ilyeneket leír? Nincs olyan fura érzése, mintha 30 évvel visszament volna az időben? Hm? :)

Kedves hozzászólók!

Ez most süketek párbeszéde?

Morton és Anony Mouse vagy nem olvasták a 16. számú hozzászólásomat, vagy csak a saját véleményükre kíváncsiak. Értsünk szót, különben semmi értelme az egész vitának.
Sok falu irigyelheti Bárdudvarnokot, mert itt van közösség. Az emberek összejárnak. Megünnepeljük a Magyar Kultúra napját, március 15-ét, van falunap, kulturális hét, stb. Farsangkor egyébként színjátékokkal figurázzuk ki egymást, önmagunkat, a polgármestert, görbe tükröt tartunk a falu elé, nem dugjuk homokba a fejünket. A táncegyüttesünk sajnos egyelőre nem működik, de van énekkarunk (nem is rossz), zenekarunk. Ez egy igényes falu. Előre a bárdudvarnoki úton!
A polgármester nem hibátlan, de áldozatos munkával, felelősséggel dolgozik, erkölcsileg feddhetetlen ember.
Ez is a mai magyar valósághoz tartozik.
Anony Mouse definiálja a cenzúrát. Higgye el, a világ minden országában van cenzúra, beleértve az Egyesült Államokat, Németországot, hogy ne folytassam tovább. Csak nem merik nyíltan megvallani. Bárdudvarnok ebben legalább őszinte.
A pszichológia szerint egyébként a teljes szabadság belső fegyelem nélkül káros. (Ez tudományos tény, mielőtt még valaki lefasisztázna.) Erről is lehetne felelős színdarabot írni, Bárdudvarnok szívesen adna neki otthont: Miért emberellenes a felelőtlenséggel párosuló szabadság.

21. Anony mouse

A helyismeret és a körülmények pontos ismeretének hiánya nem szégyen. Csak akkor válik azzá, ha valaki ezek nélkül is úgy osztja az észt, mintha muszáj lenne.

A faluban rengeteg "játszási hely" van, amelyek használatába az önkormányzat, vagy a polgármester nem szólhat bele ilyen módon, találtak is másikat, ahol lement a vizsgadarab. A problémát nem néhány nap, hanem pár óra alatt kellett volna megoldani. Szombaton este 8 után, a főpróbán derült ki az érdeklődők számára, hogy a darab felnőttek közül is csak az erős idegzetűeknek való. Nem mondhatni, hogy sok idő lett volna megoldást keresni. Falugyűlés ugyebár kilőve.

Másrészről, ha sikerült volna figyelmesen elolvasni a cikket, akkor talán feltűnik, hogy az önkormányzat és a tanszék mellett szó esik holmi szervezőkről is. Ugyanis a Bárdudvarnoki Kulturális Hetet nem az önkormányzat, hanem egy egyesület szervezi.

Persze tudom én, uborkaszezon van, jobb híjján ezen is lehet pár napig rugózni...

22. morton

Márpedig ez a történet alapvetően a darabról szól. Szó nincs arról, hogy mindenáron hepiend kell. Ráadásul ott is lehet hagyni egy előadást. 

Itt a konkrét helyzet az, hogy a 16+-os karika lemaradt valahogy. A gyerekek kizárása pedig ennyire rövid idő alatt nem volt megoldható az adott helyszínen. Nyilván sokkal jobb lett volna elkerülni egy ilyen kényes szituációt, ahol csak rosszul lehet dönteni, a jövőben remélhetően az érintettek körültekintőbbek lesznek. Ami a mostani esetet illeti, a döntés megszületett, a vizsgaelőadás lement, most pedig lehet csámcsogni a dolgon és a fotelben ülve okosabbnak lenni.

Ahogy elnézem egyesek már úgy gondolkodnak mint a talibánok! Vagy már csak a Matolcsy féle szines álomvilágot lehet közvetiteni müvészektöl kezdve mindenkinek!

20. bpetya75 - a darabról nem volt szó. Egy mentalitásról írtam, ami általánosan jellemző a hétköznapi emberre, aki elmenekül a durva valósággal való szembesítések elől. A katarzis a lélekben keletkezik, és nem mindig a színházi előadás két-három órája alatt. Az alternatívát, feloldást nem kell készen várni a színháztól, azt is odatéve az orrunk elé, kicsit meg kell érte dolgozni néha. Az lenne az egyszerű, hogy felkavarás-lelazítás, aztán mehetünk haza sörözni, mint ha mi sem történt volna, megőrizve a komfortérzést. Pont ez a lényeg, hogy NEM marad meg a korábbi élet, hanem hosszan hatnak az átéltek. Csak a romantikus regényekben meg valóban az ostoba szappanoperákban van olyan, hogy hepiend a vége, nehogy a befogadónak egy kicsit is gondolkodni kelljen utána, és magában átkínlódni a látottakat.

A bárdudvarnoki út meg lenne mi más, ha egy falu első embere ezt képviseli? Akkor bizony ez egy olyan település, ahol néhány hangadó miatt a vezetés hajlandó a problémákat szőnyeg alá söpörni, mintha nem is léteznének. Persze aki ennek ott lakóként részese, annak nem tetszik, ha kívülállók rámutatnak a gyenge pontjukra. Megnyugtatásként elmondhatom, hogy máshol is élnek ilyen mentalitású emberek, úgyhogy egy legközelebbi hasonló hírnél a ...-i út is szóba jöhet.

Tisztelt gondolkodó56!
Elhiszem és megértem, ha az előadás után ön rosszul aludt, esetleg gondolkodni kezdett, vagy ha úgy érzi, kapott "egy balhorgot".
Ezek szerint ön egy olyan színházi előadást látott, ami hatott önre.
Tehát a színház máris betöltötte hivatását, ami nem azonos azzal, amit az átkosban sulykoltak és amire ön nyilván emlékszik: "tanít, nevel, szórakoztat".
Ennek örülök, azonban a vita arról szól közöttünk, hogy miként vélekedünk a polgármester eljárásáról.

Nos akkor nézzük a cenzúra jelentését!
Egyik lehetséges, tömör meghatározása:
"A cenzúra információk hozzáférhetőségének és terjesztésének a felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon."
Amikor a polgármester betiltotta az előadást, - igen az is betiltás, amikor megvonom a játszási hely használatának jogát, - akkor cenzúrázott.
Választhatott volna más megoldást is. Például kitehetett volna egy táblát, hogy "18 éven felülieknek", vagy tájékoztathatta volna Bárdudvarnok lakosságát egy falugyűlésen, hogy ő személy szerint nem nézi meg, mert nem tetszik neki. Vagy eleve a gyökerénél ragadhatta volna meg a problémát és egyáltalán nem szervez "Kulturális Napokat" Bárdudvarnokra és akkor nem kellett volna tartania attól, hogy a világképébe nem illeszkedő előadás tűnik fel a faluban. De nyilván számított az idegenforgalomból származó bevételre, ezért elvetette ezt a radikális megoldást. Egy dolgot nem tehet egy normális országban: nem tekintheti a saját - vagy egyes hangadó személyek - ízlését se kizárólagosnak, se mérvadónak. És nem gyakorolhat cenzúrát ennek nevében. Nem hivatkozhat például közízlésre. Vagy az emberekre. Vagy erkölcsre.

Nyilván ő is érzékelte, hogy valami nem kerek ebben a történetben, ezért már jóelőre hárít, mikor magyarázkodni kezd a táblával kapcsolatban. A cikk szerint "A minősíthetetlen jelzőt azért használta a polgármester, mert mivel nem hozzáértő, tényleg nem kívánta minősíteni a színpadon történteket."

Nos ezzel pedig az a probléma, hogy vagy művészileg, esztétikailag értékeli minősíthetetlennek az előadást, - ez esetben ez a magyarázat egyszerű gyáva maszatolás a cenzúra elfedésére, - vagy pedig nincs tisztában a "minősíthetetlen" szó jelentésével, tehát úgy érzi magát kompetensnek művészi, színházi kérdésekben, hogy nem tud magyarul.
Mindkét esetben a polgármester eljárása: MINŐSÍTHETETLEN.

19. morton

Nem kellene látatlanban piedesztálra emelni a darabot. 

"az érzelmek megmozgatása, megrángatása, düh, félelem, szenvedés, harag, együttérzés, átalakulás, megújulás, újra felépülés, megtisztulás és lelki átalakulás"

Itt ez meg volt a haragig. Semmi alternatíva, semmi ellenpont, semmi feloldás, semmi megtisztulás. Ettől a darabtól aztán az ég világon semmivel nem lett jobb a világ.

A "bárdudvarnoki út" efféle kontextusba helyezéséért pedig tartozik egy bocsánatkéréssel az érintetteknek.

Tipikus eset. Az átlagembernek nem kell a valóság, el akar menekülni giccsbe, a hamis idillbe, vagy jobb esetben az ismerős helyzetekbe, amelyek szappanoperaszerű "hiteleséggel" adnak vissza "hétköznapi küzdelmeket". Csak nehogy valami érzelmi hatás keletkezzen színházi előadás közben még a végén. Ugye az már megrázná a "fejet a homokba" lelkivilágot, ami elsöprően jellemző az emberekre.
Holott a színháznak A DOLGA a katarzis megteremtése, pontosan és célzottan a felkavarás, az érzelmek megmozgatása, megrángatása, düh, félelem, szenvedés, harag, együttérzés, átalakulás, megújulás, újra felépülés, megtisztulás és lelki átalakulás egy-egy keményebb, nehezebben emészthető darab után. Ebből lesznek változások, a lötty hangulatú átlagelőadásokból sohasem.
Bárdudvarnokon beszélni nem lehet a valóságról eszerint, felrázóan nem szabad szembesülni vele. Lehet viszont elmenekülni előle, ahogy éretlen lelkűek teszik. És amíg így van, addig folytatódni fognak a fagyatóládába rakott magzatok, a kortársaik által kivégzett kamaszok, az apjuktól megrontott kislányok esetei. Előre a bárdudvarnoki úton... :(

Kedves gondolkodó56

Szerintem most már ne gondolkodjon, aludjon még egyet!

Bocsánat, fejből rosszul idéztem, helyesbítek:
"Te jól tudod, a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk."
(József Attila)

Bölcsődal, avagy mint tévében a horror

Aludtam még egyet a darabra, és próbálom távlatból szemlélni.
Meg van számlálva a napja annak a civilizációnak, ahol még az értelmes emberek egy része is - például akár rendezők, színészek és sok néző - valóságnak fogadja el azt, amit a Blikk és az RTL-klub annak tálal. Ülök a szobámban, beütöm a keresőprogramba, hogy "valóság" és elhiszem, amit a gép kidob.
Nem az ismerősöket és ismeretleneket kérdezem meg, hogyan élnek.
A darabtól nem azt vártam, hogy boldog családok boldog napjait mutassa be, hanem hogy hús-vér családok hiteles küszködését, kínlódását, tényleges gondjait ábrázolja.
A bárdudvarnokiaknak nem a "Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád..." hiányzott, hanem Tiborc panasza.
A rendező gondolkodásra akart provokálni, nekem bejött. De a lelkem mélyén egy kis gyermek lakik és ezt a gyermeket a darab megerőszakolta. Néhány jelenet nyolc napon túl gyógyuló lelki sebeket okozhat.
Rusznyák Gábor bevitt nekem egy balhorgot a "Jaj, cicá"-val. Ne vegye zokon, ha egy jobb egyenessel válaszolok:
"Jól jegyezd meg, a költő sose lódít,
Az igazat mondd, ne csak a valódit..."

Egy dologban módosítanom kell az álláspontomat. Utánanéztem, valójában a főpróba után lett kitiltva a darab a faluházból, így ez keményebb feladat lehetett. Elismerésem a rendezőnek és a végzősöknek, hogy így is megoldották a feladatot. A többit viszont fenntartom.

Kedves Anony Mouse! Próbálom kitalálni, mi a foglalkozásod. Vagy alpinista, vagy kaszkadőr, azért tudsz olyan toronymagasról lesajnálni, leprovincialistázni bennünket. Fogalmazzunk akkor világosan: a polgármester nem tiltotta be a darabot, csak a faluház használati jogát vonta meg, ami a tulajdonosnak jogában áll.
A darabot nyilván nem láttad, de attól még lehetsz mindentudó.
Folytatom a világos fogalmazást: Rusznyák Gábor véleménye - amivel teljes mértékben egyetértek: "felelős kérdéseket tenni föl, ez lehet a színház dolga." Csak a végrehajtás módjában más a véleményem: a magyar társadalom depressziós, frusztrált, kilátástalan helyzetben tengődik sok ezer ember. Ez a darab a sebekben vájkál, gyakorlatilag a gyógyítás igénye nélkül. Véleményem szerint eltereli a figyelmet a valódi kérdésekről, súlyosbítja a depressziót. Ha például a lelki hátteret is feltárná, az okokat boncolgatná, mozgósítana a megoldás keresésére, reményt is adna, kiútkeresésre késztetne ... De a kiúttalanság érzetét erősíti, tovább frusztrál.
Vagy foglalkozhatna azzal is miért van az, hogy egy vitában száz százalékosan győzni akarunk, a másikat legyalázzuk, nekünk csak 100%-ban lehet igazunk, az ellenfélnek meg semennyire. Mi az oka hogy mi toleránsak ilyen intoleránsan gyűlöljük a más véleményen levőket? Hogyan tűrhetjük az elnyomorodást, adósságcsapdát, kilakoltatásokat? 
Ez a magyar valóság, nem a csecsemő a fagyasztóládában. Nem horror kell, nem kuriózum, hanem élhető ország, működő közösségek, erkölcsi megtisztulás. A "valóságot"(?) nem szolgaian kell másolni.
Ez a darab erős túlzással olyan volt, mintha Petőfi a Talpra magyarban azon bosszankodott volna, hogy heverésznek a robotoló jobbágyok. Mert akkor az volt a "magyar valóság".

Maradjunk annyiban, hogy nem minden színpadon előadott bemutató érdemli meg a művészet nevet. Napjainkban sajnos több a szenzációhajhász ripacskodás, mint az érdemi munka. Talán egyet tudunk érteni abban,hogy durvasága (?) ellenére más színvonalat képvisel a Hét szamuráj, és Stallone bármelyik filmje... DE!! Ettől még nem lesz rosszabb a napom, a színházban is szenvedtem már gyenge bemutatókon, amikor még a jegy miatt kivágott fákat is sajnáltam.

Komoly gond van itt, ha a hűdemagas kultúra a 7 órás hírek legsötétebbjeinek interpretálását kell zászlajára tűzze. 

Detructia: Készültek rá egy évig, ezt senki nem veheti és nem is veszi el tőlük. Be is mutatták, csak a második előadást kellett máshol megejteniük. Ráadásul kapott a darab egy kis ingyenpromót, kétlem hogy komoly káruk származna belőle.

Handycap. Nyilván a pm ekézéséhez is komoly pallérozottság kell. Éljen a kettős mérce!

Anony mouse. Nem kell besz@rni a prűd provincionalizmus miatt. Annyi történt, hogy a 18-as karikával jelölendő darabot eltüntették a nyílt színről (ugyanis a féligsem kész faluházban nem megoldható a gyerekek "kizárása") és kissé zártabb körben került ismételt bemutatásra.

Úgy vélem, hogy a színészpalánták ennél sokkal nehezebb körülmények között is meg kell majd állják a helyüket. 

Persze akinek ezt jelenti a szólásszabadság, az nyugodtan bunkózzon, pallérozatlanozzon, etc...

Ó, hát ez már ugyanolyan cirkusz, mint Pécsen volt a "Fölszállott a páva"...
Egy előadás tartalmát nem szabhatja meg kívülálló. Onnantól kezdve az nem előadás. Ha gyomorforgató, akkor az emberek mindennapjai is azok. Különben, szíve joga bárkinek előadás alatt felállni és távozni, ha nem tetszik a műsor.
Tették ezt sokan anno a Csikyben a Titus Andronicuson, műbalhéként, ahelyett, hogy azt nézték volna, ez színház, és ha életszerűnek hat, akkor profi munka.