A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.

A helyi népszavazás
a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:
a) a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezése,
b) a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,
c) új község alakításának kezdeményezése,
d) lakott területrész átadása, átvétele, cseréje,
e) társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselő-testületből való kiválás, továbbá
f) abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz.

Az első bekezdés a)-d) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt.

A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:
a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben,
b) az önkormányzati rendelet megerősítésére.

Nem rendelhető el helyi népszavazás:
a) a költségvetésről való döntésre,
b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,
c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) a települési képviselők legalább egynegyede,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
d) az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.

A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
A képviselő-testület az ötszáz lakoson aluli községben a helyi népszavazást a falugyűlés hatáskörébe utalhatja, azzal a feltétellel, hogy a falugyűlés döntése abban az esetben számít népszavazási döntésnek, ha a falugyűlésen a választópolgároknak több mint a fele jelen van.
A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.
Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
A képviselő-testület önkormányzati rendeletében meghatározott – a választópolgárok öt százalékánál nem kevesebb és tíz százalékánál nem nagyobb – számú választópolgár a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a képviselő-testület által meghatározott számú választópolgár indítványozott.
A képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét.

Forrás: 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról.

Minden olyan döntéshozatali folyamatnál kötelező a társadalmi egyeztetés, amely a társadalmat érinti. Döntéshozatali, döntés-előkészítési folyamatok, amelyekhez – hangsúlyozottan a civilek bevonásával – társadalmi egyeztetést szükséges kezdeményezni:

• Közigazgatási és közfeladat-ellátási döntések helyi, kistérségi és regionális szinten;
• Terület-, és vidékfejlesztési döntés-előkészítés, döntés;
• Tervezés;
• Stratégiák, operatív programok, akciótervek;
• Pályázati rendszer befolyásolása;
• Összefogás, együttes kistérségi, regionális fellépés;
• Országos államigazgatási döntések;
  • Jogalkotás – hazai és európai viszonylatban
  • Civil szférát, szervezeteit érintő szabályozások, kérdések
  • Országos, regionális és szakmai programok, stratégiák, tervek létrehozása és hatásvizsgálatai
  • Közpénzekről, pénzügyi forrásokról való döntéshozatal, pályáztatás
  • Nemzetközi szerződések végrehajtására vonatkozó döntések
  • Monitoring tevékenység
  • Jelentős szervezeti átalakítások
  • Egyéb lényeges ügyek
• Civil összefogás, delegálás, érdekképviselet;
• Egyéb szereplők döntéseinek befolyásolása, ahol civil és államigazgatási szereplők megjelennek.